Rólam
Kedves Látogató!
Nem tudom, hogy hogyan találtál az oldalamra, de örülök, hogy itt vagy és bízom benne, hogy amennyiben rendszeresen meglátogatsz, hasznos tartalmakat találsz majd itt.
E helyen most egy rövid (tényleg rövid) bemutatkozást olvashatsz arról, hogy ki vagyok, mivel fog-lalkozom és egyáltalán milyen jogon szólalhatok meg én a tanúsítás témakörében.
Szabó Mirtill vagyok, és jó nagy kanyarokkal jutottam el odáig, ahol ma tartok. 18 évesen szakmát és érettségit szereztem egy gyönyörű városban, Sopronban. Igen, szakmát szereztem, varrónő let-tem. A mai napig tisztelettel és köszönettel gondolok vissza valamennyi tanáromra és a Sopronban töltött kollégiumi évekre. Számos barátságot kötöttem, amelyek a mai napig élnek és barátaimmal számíthatunk egymásra még akkor is, ha mindenkit másfelé sodort az élet.
A könnyűipar nehézségei
Annak idején naivan azt gondoltam, hogy megszerzett középiskolai szakismeretemet a felsőokta-tásban elmélyíthetem, ezért úgy döntöttem: felvételizem az akkor még Könnyűipari Műszaki Főis-kolára és megtanulok mindent, ami a ruhatervezéshez, ruhakészítéshez szükséges. Ma már hihe-tetlenül hangzik, de abban az időben ezen a főiskolán a ruhaipari szakon volt a legnagyobb a túlje-lentkezés és a legmagasabb a ponthatár. Felvettek és újra kollégiumba kerültem, ezúttal Budapest-re.
Az idő előrehaladtával számos műszaki ismeretet szereztem – ezek érdekeltek is –, de eléggé elke-seredtem, amikor szakmai szinten semmi újdonsággal nem találkoztam. Bár, azt el kell ismernem, hogy nagyszerű tanáraim voltak, de még ők sem tudták ezt az űrt kitölteni bennem. Az államvizsga közeledtével egyre inkább motivált az, hogy valami olyat tanuljak, ami kurrens és új. Így döntöttem amellett, hogy másoddiplomán minőségüggyel fogok foglalkozni.
Úttörők voltunk
Ez volt az a szakterület, ami az országban akkor – 1996 tájékán – még nagyon új volt és azon szeren-csések közé tartozom, akik elsők között vehettek részt a képzésen és szerezhettek diplomát. Így lettem könnyűipari mérnök minőségügyi szakirányon. Akinek Dr. Koczor Zoltán neve ismerős, az tudhatja, hogy ő volt a szakma egyik nagy alakja, úttörője, neki köszönhető számos szakirodalom és a minőségügyi képzés elindítása. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy én is az ő diákja voltam, erre a mai napig nagyon büszke vagyok.
Átálltam a másik oldalra
Mint ahogy napjainkban, úgy akkor sem volt egyszerű pályakezdő fiatalként a szakmában elhelyez-kedni, így nekem is évekbe telt, mire egy tanácsadó cégnél elindulhattam és azzal foglalkozhattam, amit az iskolapadban megtanultam. Érdekes dolog az életben látni és alkalmazni mindazt, amit ed-dig csak a könyvekből, jegyzetekből, előadásokból tanultál. Tanácsadói pályafutásom aránylag rövid ideig tartott, mert 2002-ben egy akkor fiatal magyar akkreditált tanúsító cég állást ajánlott és el-kezdhettem „a másik oldalon” tevékenykedni.
Saját hibáimból felépített tudás
A tanácsadáshoz még csak-csak voltak ismereteim és nagyon sokat tanultam a különböző cégek felkészítése során, viszont a mai napig igaz, hogy a tanúsítói oldal ismereteit sehol nem tanítják. Az akkreditált tanúsítás világa olyan terület, amit a napi munka során tanulsz meg és saját hibáidból tanulva építed fel tudásod. Ebbe is belevágtam és köszönhetően annak, hogy nagyon jó oktatóim, mentoraim voltak, valamint akkori munkahelyem mindent megadott az ismereteim fejlesztéséhez, a rendszertanúsításban szakemberré lettem.
Nem lenne értelme más szakterületről beszélnem, mert én ebben érzem magam otthon. Tudom, hogy vannak még polihisztorok, de magamat nem tartom annak. A mai napig a minőségügy, az akk-reditált tanúsítás az a terület, ahol azt gondolom, érdemben megszólalhatok.
Egyperces tudnivalók
Így fog történni ezen az oldalon is. Első sorban hozzád és azon érdeklődőkhöz szeretnék szólni, akik valóban tudni és érteni akarják azt, hogy mi is az, amivel az általam vezetett vállalkozás foglalkozik. Célom, hogy a cégvezetők tudatosan hozzanak döntéseket, legyenek ismereteik olyan periféria területekről is, mint a tanúsítás vagy köznapi szlenggel szólva az „ISO”.
Egy cég vezetőjének azt gondolom, hogy nagyon széles spektrumban kell ismeretekkel rendelkez-nie, ezért ezen az oldalon nem doktori értekezések, hanem esszenciális információk lesznek. Az idő mindenkinek drága, ezért én sem szeretném senkiét vesztegetni.
Olvassátok, hallgassátok az itt található információkat, amikor csak időtök engedi.
Rólam
Kedves Látogató!
Nem tudom, hogy hogyan találtál az oldalamra, de örülök, hogy itt vagy és bízom benne, hogy amennyiben rendszeresen meglátogatsz, hasznos tartalmakat találsz majd itt.
E helyen most egy rövid (tényleg rövid) bemutatkozást olvashatsz arról, hogy ki vagyok, mivel foglalkozom és egyáltalán milyen jogon szólalhatok meg én a tanúsítás témakörében.
Szabó Mirtill vagyok, és jó nagy kanyarokkal jutottam el odáig, ahol ma tartok. 18 évesen szakmát és érettségit szereztem egy gyönyörű városban, Sopronban. Igen, szakmát szereztem, varrónő lettem. A mai napig tisztelettel és köszönettel gondolok vissza valamennyi tanáromra és a Sopronban töltött kollégiumi évekre. Számos barátságot kötöttem, amelyek a mai napig élnek és barátaimmal számíthatunk egymásra még akkor is, ha mindenkit másfelé sodort az élet.
A könnyűipar nehézségei
Annak idején naivan azt gondoltam, hogy megszerzett középiskolai szakismeretemet a felsőoktatásban elmélyíthetem, ezért úgy döntöttem: felvételizem az akkor még Könnyűipari Műszaki Főiskolára és megtanulok mindent, ami a ruhatervezéshez, ruhakészítéshez szükséges. Ma már hihetetlenül hangzik, de abban az időben ezen a főiskolán a ruhaipari szakon volt a legnagyobb a túljelentkezés és a legmagasabb a ponthatár. Felvettek és újra kollégiumba kerültem, ezúttal Budapestre.
Az idő előrehaladtával számos műszaki ismeretet szereztem – ezek érdekeltek is –, de eléggé elkeseredtem, amikor szakmai szinten semmi újdonsággal nem találkoztam. Bár, azt el kell ismernem, hogy nagyszerű tanáraim voltak, de még ők sem tudták ezt az űrt kitölteni bennem. Az államvizsga közeledtével egyre inkább motivált az, hogy valami olyat tanuljak, ami kurrens és új. Így döntöttem amellett, hogy másoddiplomán minőségüggyel fogok foglalkozni.
Úttörők voltunk
Ez volt az a szakterület, ami az országban akkor – 1996 tájékán – még nagyon új volt és azon szerencsések közé tartozom, akik elsők között vehettek részt a képzésen és szerezhettek diplomát. Így lettem könnyűipari mérnök minőségügyi szakirányon. Akinek Dr. Koczor Zoltán neve ismerős, az tudhatja, hogy ő volt a szakma egyik nagy alakja, úttörője, neki köszönhető számos szakirodalom és a minőségügyi képzés elindítása. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy én is az ő diákja voltam, erre a mai napig nagyon büszke vagyok.
Átálltam a másik oldalra
Mint ahogy napjainkban, úgy akkor sem volt egyszerű pályakezdő fiatalként a szakmában elhelyezkedni, így nekem is évekbe telt, mire egy tanácsadó cégnél elindulhattam és azzal foglalkozhattam, amit az iskolapadban megtanultam. Érdekes dolog az életben látni és alkalmazni mindazt, amit eddig csak a könyvekből, jegyzetekből, előadásokból tanultál. Tanácsadói pályafutásom aránylag rövid ideig tartott, mert 2002-ben egy akkor fiatal magyar akkreditált tanúsító cég állást ajánlott és elkezdhettem „a másik oldalon” tevékenykedni.
Saját hibáimból felépített tudás
A tanácsadáshoz még csak-csak voltak ismereteim és nagyon sokat tanultam a különböző cégek felkészítése során, viszont a mai napig igaz, hogy a tanúsítói oldal ismereteit sehol nem tanítják. Az akkreditált tanúsítás világa olyan terület, amit a napi munka során tanulsz meg és saját hibáidból tanulva építed fel tudásod. Ebbe is belevágtam és köszönhetően annak, hogy nagyon jó oktatóim, mentoraim voltak, valamint akkori munkahelyem mindent megadott az ismereteim fejlesztéséhez, a rendszertanúsításban szakemberré lettem.
Nem lenne értelme más szakterületről beszélnem, mert én ebben érzem magam otthon. Tudom, hogy vannak még polihisztorok, de magamat nem tartom annak. A mai napig a minőségügy, az akkreditált tanúsítás az a terület, ahol azt gondolom, érdemben megszólalhatok.
Egyperces tudnivalók
Így fog történni ezen az oldalon is. Első sorban hozzád és azon érdeklődőkhöz szeretnék szólni, akik valóban tudni és érteni akarják azt, hogy mi is az, amivel az általam vezetett vállalkozás foglalkozik. Célom, hogy a cégvezetők tudatosan hozzanak döntéseket, legyenek ismereteik olyan periféria területekről is, mint a tanúsítás vagy köznapi szlenggel szólva az „ISO”.
Egy cég vezetőjének azt gondolom, hogy nagyon széles spektrumban kell ismeretekkel rendelkeznie, ezért ezen az oldalon nem doktori értekezések, hanem esszenciális információk lesznek. Az idő mindenkinek drága, ezért én sem szeretném senkiét vesztegetni.
Olvassátok, hallgassátok az itt található információkat, amikor csak időtök engedi.